Nagyhalász város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Ibrány–Nagyhalászi kistérség
Lakosság: 5897 fő
Terület: 44.34 km²
Népsűrűség: 133 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 42

Fekvése

A Közép-Nyírség északi részén helyezkedik el, Nyíregyházától 18 km.-re, Ibránytól 3 km.-re, Kétérköztől 6 km.-re, Dombrádtól 21 km.-re és Vasmegyertől 5 km.-re.

Megközelíthető

Vonattal a MÁV 119-es számú (Nyíregyháza NYK – Kótaj – Buj – Herminatanya – Dombrád) vonalán érhető el.

Története

Nagyhalász légifotója

A település az írott forrásokban a 18. század közepén tűnt fel, így a megye egyik legrégebbi településeinek egyike. Nevének népetimológiája a jeles 19. századi költő, Tompa Mihály egyik népregéjéből ismerhető, amelyhez anyagot Nagyhalászból szerzett. A halász és aranyhal című rege szerint a szegény öreg halász, akinek sikerült hálójába keríteni a királylány kedvenc halacskáját, jutalmul a királytól nemesi levelet kapott egész faluja számára, amely attól a naptól kezdve a Halász nevet viseli, és amelynek címerét is két aranyhal díszíti.

Először Halaz néven jelent meg a település. Királyi birtok volt, lakói pedig a király halászai. Az Árpád-korban a szabolcsi vár birtoka lett. A tatárok pusztítása nyomán elnéptelenedett földet IV. Béla a Gutkeled nemzetségnek adományozta 1245-ben. A 14. század közepén a Paksiak őse kapta meg a király adományaként, de fiaitól 1404-ben Zsigmond elvette, és Csapi Andrásnak adta. 1454-ben a Czudarok birtokolták, később a bélteki Drágfiaké lett. Bár a török hódoltság során elnéptelenedett, 1566-ban már ismét Szabolcs vármegye egyik legnépesebb helye volt.

A történelem ezt a várost 1245 körül említi, mikor is IV. Béla király István comesnek adományozta. Eredeti nevét onnan kapta, hogy eleinte csak néhány kunyhóból állt, amelyekben halászok laktak, mivel régen ez a terület a Tisza gyakori kiöntése miatt majdnem mindig víz alatt volt, és nagyon bőséges volt a halállomány is, valamint az Árpád házi királyok idejében a királyi halászok egyik kedvelt főhelye volt. A szabolcsi vár fennhatósága alatt állt.

A Rétköz fennállása idején a falut víz vette körül, szárazon csupán Nyíregyháza és Kemecse felől lehetett megközelíteni. Míg a lecsapolások előtt a népesség fő megélhetését a rétben folytatott állattenyésztés és a halászat biztosította, később a szárazra került jó minőségű talajon a lakosság intenzív földművelésbe kezdett, s a település - annak ellenére, hogy nagy múltú zsákgyára révén ipari üzemmel is rendelkezik - máig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A fontos útkereszteződés mentén fekvő Nagyhalász a század elején vasutat - igaz, csak keskeny nyomtávút - is kapott, ami igencsak megkönnyítette a megtermelt mezőgazdasági áruk piacra szállítását. 1993-ban kapta meg a városi rangot.

Nevezetességei

Nyírvidéki Kisvasút

Következő községek

További községek